Vörös óriáskenguru

2008. március 11.

Rendszertani hely: osztály: emlősök (Mammalia); rend: kúszóerszényes-alakúak (Diprotodonta); család: valódi kenguruk (Macropodidae).Leírás: A vörös óriáskenguru a ma élő erszényesek egyik legnagyobb testű képviselője. Testhossza az orrtól a farok tövéig 75-140 cm, a farokhossz pedig 64-100 cm. E nagy méretbeli eltérések abból adódnak, hogy a hímek lényegesen nagyobbak a nőstényeknél. Egy 35 kg-os nőstény például már meglehetősen nagynak számít, míg a hímek testtömege a 85 kg-ot is elérheti. Testüket tömött, gyapjas szőrzet borítja, mely szálfinomságát tekintve a lámagyapjúval vetekedhet. Testének alapszíne vöröses vagy kékesszürke, egyes testtájakon piszkosfehér, de a mancs és a hátsó lábak vége fekete színű.Elterjedés, élőhely: A vörös óriáskenguru a ma élő kengurufajok közül az egyik legszélesebb körben elterjedt, legnagyobb elterjedési területű faj. Ausztrália belső, nagy kiterjedésű, ám vízben általában igen szegény területei, sivatagjai és félsivatagjai tartoznak a faj elterjedési területéhez. Egyedül a Vízválasztótól keletre eső területeken, Ausztrália északi partvidékén, illetve a kontinens délkeleti és délnyugati csücskében nem honos.Életmód, táplálkozás: A magányos állatok ritkák, általában kisebb létszámú csoportokban élnek. A hímek amolyan "bokszmérkőzések" során vívják ki a csoport feletti uralom jogát. A vörös óriáskenguru nem mondható a szó szoros értelmében éjszakai állatnak, mert hajnalban és a délelőtt korai óráiban, valamint késő délután is aktívak. A déli nap heve elől azonban legtöbbször árnyékba húzódnak. Táplálékuk általában igen alacsony táplálóanyag-tartalmú fűfélékből áll.Szaporodás, egyedfejlődés: A vörös óriáskenguru vemhességi ideje igen rövid, csupán 33 napig tart. Az alig egy grammos újszülött meglehetősen fejletlen, mégis segítség nélkül mászik be anyja erszényébe, ahol rátapad az emlőre és szopni kezd. Az erszényben fejlődik ki teljesen, itt nő ki a szőrzete, itt nyílik ki a szeme is. Mintegy 150 nappal születése után már elég fejlett ahhoz, hogy kidugja fejét az erszényből, de csak egy hónappal később merészkedik ki onnan, s veszi birtokba mind a négy lábával a talajt. Az idő előrehaladtával a fiatal kenguru egyre több időt tölt az erszényen kívül, de a születéstől számított 235 nap táján az anya már nem engedi vissza, hiszen várja a következő kölykét.Érdekességek: Nemcsak a vörös óriáskengurura, hanem az összes többi óriáskenguru-fajra jellemző az, hogy a nőstények lényegesen kisebbek a hímeknél. Ennek az a magyarázata, hogy a nőstények, amint elérik felnőttkori fejlettségüket, nem növekednek tovább. Ezzel szemben a hímek, ahogy telnek-múlnak az évek, folyamatosan tovább növekednek, még ha egyre csökkenő ütemben is. Bár a nőstények kisebbek maradnak, de általában tovább élnek a hímeknél. Bár az állatkerti óriáskenguruk gyakorta elérik a húsz éves életkort is, a természetben ez igen nagy ritkaságnak számít. A természetben ugyanis sokkal mostohább körülmények uralkodnak, s ennek hatására sok állat már kölyökkorában elpusztult. Ausztrál kutatók megállapították, hogy a tízhónapos koruk előtt el nem pusztult vörös óriáskenguruk közül minden második még négyéves kora előtt elpusztul. A vörös óriáskenguru Ausztráliában a vadászható fajok közé tartozik, bár évente csak meghatározott számú állatot lőhetnek ki. 1996-ban például 1 669 000 egyed volt a megállapított kvóta az Ausztrál Államszövetség teljes területén. Ez meglehetősen nagy szám, de szerencsére a kenguruk is sokan vannak, s az állomány ennyi állat kilövését még elviseli. Ha pedig a vörös óriáskenguruk száma csökkenni kezd, a kvótát is lejjebb viszik.A Budapesti Állakertben 1894 óta élnek vörös óriáskenguruk, az első kölyök pedig a huszas években látta meg a napvilágot.